Mai Izrael

IZRAEL ÁLLAM

1. IZRAEL TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE
1.1. Általános információk

1

1.2. Fő gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete és a fő iparágak

Izrael Állam fő gazdasági mutatói

2

A kivitel a 2010. I. negyedévi, soha nem látott mértékű visszaesését követően az év végére magára talált és 58,4 Mrd USD-t tett ki. A behozatal ezzel szemben 59,1 Mrd USD-t ért el 2010-ben. (Az adatok gyémánt- és energiahordozó-kereskedelemmel együtt értendők). Az izraeli export és ezen keresztül a teljes gazdaság jelentős mértékben függ a globális ICT és egyéb csúcstechnológiai ágazatok teljesítményétől. 2008 még kedvező év volt a technológiai cégek számára, 2009-es teljesítményükre azonban rányomta a bélyegét a válság nyomában érkező gazdasági pangás.

Izrael legfontosabb kereskedelmi partnere kivitel szempontjából továbbra is az USA (32%-os részesedéssel) és az EU (29%-kal), amelyeket Hongkong (7%-kal) követ. Az EU-ba irányuló export (15,4 Mrd USD) 24%-kal növekedett 2010-ben az előző évhez képest. A fő exporttermékek: gyöngyök, drágakövek és nemesfémek (29%), gépek és villamossági cikkek (20%), vegyipari termékek (25%), továbbá optikai és orvosi mérőműszerek (6%). Az izraeli behozatal 26%-kal bővült 2010-ben az előző évhez képest.

A behozott áruk több mint fele az EU-ból érkezett, ami megfelel a korábbi évek trendjének. Izrael legnagyobb importpiacai: USA (12%), Belgium (7%), Kína (7%), Németország (6%), Svájc (6%). (Forrás: Israel Central Bureau of Statistics (CBS)).

A fő importtermékek: gépek és villamossági cikkek (20%), gyöngyök, drágakövek és nemesfémek (15%), járművek és szállítóeszközök (9%), nem nemesfémek és ezekből készült áruk (6%). (Forrás: Israel Central Bureau of Statistics (CBS)).

Izrael 2004-ben társulási megállapodást kötött az EU-val. A felek aláírták a szabad mezőgazdasági és élelmiszer-kereskedelemről szóló egyezményt, ám a vállalkozások még nem minden esetben használják az ebből adódó lehetőségeket, és számos területen további kvóták biztosítására lenne szükség. A magyar árualap hiánya is hátráltatja kivitelünk bővítését az ígéretes izraeli piacokra. A szolgáltatás-kereskedelem liberalizálásáról és egy EU-Izrael átfogó légügyi egyezményről folyó tárgyalások szintén elkezdődtek, ám technikai kérdések miatt megrekedtek.

1.4. A tőkeáramlás alakulása és a fő partnerek

Izrael közvetlen tőkebefektetés-importja és exportja, 2008-10

3

A külföldi működő tőke (FDI) továbbra is döntő szerepet játszik Izrael gazdasági növekedésében. 5,21 Mrd USD FDI érkezett az országba 2010-ben, ami 138%-os növekedést jelent az előző évhez képest, ám így is csak alig fele a 2008-as értéknek. A legnagyobb befektető az USA volt, amelyet az EU követett. Az FDI jelentős része az induló vállalkozások kivásárlása folytán érkezik Izraelbe. Továbbra is meghatározó szerepet játszanak a magas hozzáadott értéket előállító, munkaigényes, kivitelre termelő iparágak, mint pl. a repüléstudomány, a bio- és mezőgazdasági technológiák, az orvosi elektronika, a számítógéppel támogatott formatervezés (CAD), az adatkommunikáció és -védelem, az optikai szálak gyártása stb.

A külföldön befektető izraeli vállalatok elsősorban piacszerzési céllal szervezik ki kapacitásaikat -
javarészt az ICT (pl. szoftverfejlesztés) és egyéb, nagy hozzáadott értéket előállító tevékenységek (pl.
a generikus gyógyszergyártás/K+F) területén. A legnagyobb izraeli multinacionális vállalatcsoportok: a
Teva Csoport, a Bank Leumi Le-Israel, a Bank Hapoalim, a Delek Csoport és az IDB Holding.

1.5. Magyarország és Izrael kétoldalú kapcsolatai

4

Izrael a magyar kiviteli célországok sorában - a nem európai országok között - a 8. helyen áll. Az utóbbi években exportunk szerkezetében komoly változások történtek: mára a legnagyobb volument a vegyipari, műanyagipari és elektronikai termékek (TEVA, GE, Nokia), gyógyszeripari alapanyagok és késztermékek (Biogal, Richter Gedeon), a polipropilén, valamint a gépek és mechanikus berendezések képviselik. Ebben a viszonylatban is a multinacionális gyártók (TEVA, NOKIA, GE) kivitele a legjelentősebb. További, milliós (USD-ban) nagyságrendű exportcikkeink a műanyaggranulátum (TVK Nyrt.), a telekommunikációs kábelek (Prysmian MKM Kft.), az izzólámpák és a gépipari berendezések (pl. elektromos mérőórák).

2009. évi kivitelünk az előző évhez képest csekély mértékű csökkenése a diverzifikációnak köszönhető: a TEVA mellett a gépipari és a mezőgazdasági termékek árucsoportok is jól teljesítettek, noha exportunk elmarad a lehetőségektől. Fő mezőgazdasági kiviteli termékeink: élő szarvasmarha borjú és gabonafélék. Örvendetes a magyar gyártmányú Suzuki személygépkocsik visszatérése az izraeli piacra, ám a petrolkémia termékek részesedése kivitelünkben elenyészővé vált. Gazdasági kapcsolataink a mezőgazdasági/élelmiszertermékek, a szolgáltatások és infrastruktúra területén bővülhetnek.

Az Izraelből származó behozatalunkban a legjelentősebb volument a gépek és villamossági cikkek (25%), a gyöngyök, drágakövek és nemesfémek (25%), valamint a vegyipari termékek (23%) áruosztályokba tartozó képviselik. Ezeket az optikai és orvosi mérőműszerek, valamint a járművek és szállítási célú áruk követték.

Bár a szolgáltatások kereskedelme a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban jelentős, a statisztika nem teljes körűen méri a mozgásokat, mert a pénzügyi szempontból előnyös számlázás gyakran az USA-n és egyéb országokon keresztül bonyolódik. E területen vélhetően még a behozatal van túlsúlyban. Izrael jelentős exportpiacunk az egyéb szerzői és licencdíjak területén és az audiovizuális szolgáltatások nyújtásában, ill. beszerzési forrásunk a K+F-szolgáltatások területén. Magyarország és Izrael a kettős adóztatás elkerüléséről, valamint a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást kötöttek 1991-ben. Gazdasági Együttműködési Megállapodást (GEM) kötöttünk 2006-ban, amely lehetővé tette a Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) első ülésének megtartását Budapesten, 2008 májusában. A következő ülést Jeruzsálemben, 2011 II. félévében tervezzük.

5

Harmadik országokon keresztül is mintegy 200-300 M USD-nyi izraeli működő tőke érkezik hazánkba évente, amelynek becsült értéke (3-3,5 Mrd USD) így magasabb, mint az MNB által mért összesített érték.

Magyar beruházások csak mikrovállalkozások szintjén működnek Izraelben.

Az ingatlanpiacon a legjelentősebb izraeli befektetők tevékenysége a bevásárlóközpontok és lakóparkok építésén kívül az iroda- és szállodafejlesztésekre terjed ki. Az izraeli (pénzügyi) szolgáltató szektor szintén kezdi felismerni a hazánkban rejlő lehetőségeket. Számos izraeli befektető létesített kiskereskedelmi hálózatot hazánkban, megjelentek az autólízing-üzletben és beszálltak logisztikai központok fejlesztésébe is.

6

1.6. A magyar export szempontjából jó kilátásokat kínáló ágazatok és termékcsoportok

A magyar export számára a következő termékcsoportokban vannak kiaknázatlan lehetőségek:
mezőgazdasági- és élelmiszeripari javak, távközlési berendezések (pl. mobiltelefonok), kemikáliák, petrokémiai alapanyagok, gépipari berendezések, tartós fogyasztási cikkek (bútor, háztartási gépek), gyógyszerek, gyógyszeripari alapanyagok, gyógyászati segédeszközök.

Mivel Izrael meg kívánja valósítani az elektromos autók bevezetését, minden olyan technológiára lehet jövőbeli kereslet, ami az elektromos autók üzemeltetéséhez, az infrastruktúra kiépítéshez kapcsolódik.

További üzleti lehetőségek:
- az izraeli partoknál gázt találtak, a kitermeléshez szükséges technológiákra igény lehet
- a vasút- és autópálya építéshez kötődő magyar beszállítóknak tudunk komoly üzleti partnert kínálni
- a NIH és az izraeli Chief Scientist Office első K+F pályázata elbírálási szakaszban van, a reláció iránt érdeklődő IT, biotechnológiai és egyéb tudásalapú ágazatokban működő magyar exportőröknek érdekes lehet az új együttműködési lehetőség

1.7. A magyar szempontból jó kilátásokat kínáló privatizációs, felvásárlási vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek

Az izraeli adminisztráció PPP modell keretében több sótalanító-művet kíván építeni (ivóvíz előállítására) a lakossági fogyasztás fedezésére (bővebb információ az aktuális PPP beruházásokról). A lakossági földgázellátás hálózatának kiépítése folyamatban van. Az izraeli technológiai ágazat folyamatosan kínál befektetési lehetőségeket a kockázati tőke számára. A piacon folyamatosan jelen lévő amerikai és japán alapok mellett várnának európai kockázati tőke befektetőket is.

1.7. A magyar export szempontjából jó kilátásokat kínáló ágazatok és termékcsoportok
A magyar export számára a következő termékcsoportokban vannak kiaknázatlan lehetőségek: mezőgazdasági- és élelmiszeripari javak, távközlési berendezések (pl. mobiltelefonok), kemikáliák, petrokémiai alapanyagok, gépipari berendezések, tartós fogyasztási cikkek (bútor, háztartási gépek), gyógyszerek, gyógyszeripari alapanyagok, gyógyászati segédeszközök.

Mivel Izrael meg kívánja valósítani az elektromos autók bevezetését, minden olyan technológiára lehet jövőbeli kereslet, ami az elektromos autók üzemeltetéséhez, az infrastruktúra kiépítéshez kapcsolódik.

További üzleti lehetőségek:
- az izraeli partoknál gázt találtak, a kitermeléshez szükséges technológiákra igény lehet
- a vasút- és autópálya építéshez kötődő magyar beszállítóknak tudunk komoly üzleti partnert kínálni
- a NIH és az izraeli Chief Scientist Office első K+F pályázata elbírálási szakaszban van, a reláció iránt érdeklődő IT, biotechnológiai és egyéb tudásalapú ágazatokban működő magyar exportőröknek érdekes lehet az új együttműködési lehetőség.

1.8. A magyar szempontból jó kilátásokat kínáló privatizációs, felvásárlási vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek

Az izraeli adminisztráció PPP modell keretében több sótalanító-művet kíván építeni (ivóvíz előállítására) a lakossági fogyasztás fedezésére (bővebb információ az aktuális PPP beruházásokról).

A lakossági földgázellátás hálózatának kiépítése folyamatban van. Az izraeli technológiai ágazat folyamatosan kínál befektetési lehetőségeket a kockázati tőke számára. A piacon folyamatosan jelen lévő amerikai és japán alapok mellett várnának európai kockázati tőke befektetőket is.

1.9. A közbeszerzések rendszere
A közbeszerzésre kötelezett vállalatok és szervezetek köre rendkívül tág. Gyakorlatilag minden állami vagy egyéb köztulajdonban lévő (pl. szakszervezeti) gazdálkodó egység közbeszerzési eljáráson keresztül szerez be szinte mindent.

Külföldi vállalatok számára azonban nagyon kis számban érhetőek el felhívások. Angol nyelven a kiírások töredéke jelenik csak meg, a többség héber nyelvű. Pozitív kivételt képez az Izraeli Elektromos Művek és a Kikötői Hatóság. Központi közbeszerzési oldal is működik.

Komoly kereskedelmi akadályt jelent, hogy a civil célú nemzetközi közbeszerzési eljárások többsége offsetre kötelezett (a hadiipar területén kivétel nélkül minden). Az izraeli törvényi szabályozás idekattintva elolvasható. Az offset ügyeket felügyelő izraeli hatóság és az állam aktívan növeli a civil offsetre kötelezett vállalatok és intézmények körét.

A beszállítói közbeszerzési eljárásokban elsősorban izraeli szállítók jelentkezését várják. Ezért ezen a területen a magyar cégeknek alapvetően a beszállítói oldalon működő izraeli importőrökkel tanácsos üzleti kapcsolatot kialakítani. Az iroda szinte minden területen tud megfelelő izraeli cégeket ajánlani.

Izraelben számos PPP/BOT beruházás is folyamatban van. Ezeket az eljárásokat a Pénzügyminisztérium koordinálja. Általános információ a már lezajlott projektekről elérhető itt. A főbb területek a következők: ivóvíz előállítására szolgáló membrános rendszerű sótalanító művek, szolár erőművek létesítése, utak és vasúti beruházások építése. A BOT projektekről az izraeli pénzügyminisztérium oldalain lehet tájékozódni. A BOT/PPP projektekről nyílt forrásokból viszonylag könnyen beszerezhető információ, mert a gazdasági újságokban általában elérhetőek az előzetes információk, amelyeket megküldünk az ITD-nek. Ezek a beruházások áttekinthetőek, ugyanakkor leginkább a multinacionális vállalatok és izraeli beruházó cégek indulnak komoly eséllyel.

Összefoglalva, az Elekromos Művek, a Kikötői Hatóság és a közbeszerzési honlap angol felületén megjelelő tenderek, valamit a BOT/PPP projektek jól nyomon követhetők. A héber oldalakat is folyamatosan figyeli a külgazdasági iroda, ugyanakkor olyan nagy számban jelennek meg felhívások (hasonlóan a magyar közbeszerzési értesítőhöz), azok teljes körű nyomon követése jelentős időráfordítást igényelne.

2. Külkereskedelem technikai tudnivalók
2.1. A külkereskedelmi engedélyezési rendszer, kereskedelmi minták és az ideiglenes import szabályozása

Az izraeli vámtarifa rendszer 1988 óta a HS (Harmonized System) szerint sorolja be az árukat. Izraelben még léteznek bizonyos importkorlátozások és adminisztratív restrikciók, amelyekről érdemes néhány szót ejteni. A „Vámok, kedvezmények és fogyasztási adókról szóló 2004-es” rendelet szabályozza a fizetendő vámok és egyéb adók mértékét és annak beszedését. A szabad importról az 1978-as kereskedelmi miniszteri utasítás rendelkezik.

Az áruk és szolgáltatások kereskedelme alapvetően liberalizált. Az EU-ból származó ipari termékekre (néhány kivételtől eltekintve, amelyek mezőgazdasági alkotóelemet tartalmaznak) vám és fogyasztási adó nem rakódik. Néhány termékcsoportra (pl. dohányáru) természetesen szociális, környezetvédelmi és egyéb megfontolásokból van különleges fogyasztási adó. A kereskedelemről az EU-Izrael Társulási Egyezménye rendelkezik.

A társulási egyezményt a felek többször módosították, a legfrissebb – 2010. január 1-től hatályos - módosítás a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek körét érintette. A termékek túlnyomó többsége a korábbi kvótás rendszer helyett szabadon, az adott vámtételek megfizetése mellett, exportálható. Az új megállapodás szövege letölthető itt.

Az importtal és az exporttal szemben támasztott adminisztratív korlátozások elsősorban a követezőek: Import engedélyek – az import engedély köteles termékek köre nagyon limitált és a következő szempontok szerint kerültek meghatározásra:
- legfontosabb szempont meggátolni bizonyos országokból származó importot (pl. ha nincs diplomáciai kapcsolat vagy ha a másik állam import restrikciókat alkalmaz az izraeli árukkal szemben)
- bizonyos termékek esetében a helyi termelés védelme
- vásárlóközönség és a fogyasztók egészségének védelme
- egészségügyi szempontok
- import kvóta engedéllyel kedvezményes vámtétel alá eső termékek köre Importengedélyek kiadásában az Ipari, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium az illetékes. Az importengedély beszerzése az importőr feladata, aki a törvény meghatározása szerint csak izraeli állampolgár, vagy Izraelben bejegyzett vállalat lehet. Az importengedély kérvényezéséhez szükséges a kitöltött igénylőlap, az export számla (proforma invoice) vagy egy ármeghatározás a gyártótól. Az engedélyezési eljárás általában nem tart tovább két hétnél.

Ki kell emelni a kósersági igazolások ügyét. Izraelben általában csak az ortodox kóserság elfogadott. A külföldi rabbik igazolását minden esetben az izraeli főrabbinátus hagyja jóvá. A kósersági előírások akkor kötelezőek, ha az adott élelmiszer/kozmetikum/háztartási kemikália stb. kóser értékesítési hálózatba kerül. További információ a kóserság kérdésében a külképviseleten kapható.

Hazánkkal ellentétben, Izraelben nem csak a katonai beszerzések külföldi szállítóit kötelezi az állam ellentételezési szerződés megkötésére, hanem az állami vállalatok és beruházások szinte mindegyikét bevonja az ellentételezési programba. A program felügyeletét az izraeli Ipari Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium alatt működő Ipari Együttműködési Hatóság koordinálja. Az offset mértékét a tenderekben rögzítik, így annak teljesítése kötelező, azonban nem képezi a verseny részét, tehát nem áll elő olyan helyzet, hogy több száz százalékos ellentételezésre kényszerül az állami tender résztvevője. Mind a katonai, mind az állami vállalatok beszerzései kapcsán az átlagos ellentételezendő hányad 2009. január 1. után 20% (ha a partner ország magasabbat alkalmaz, akkor egyedileg magasabb offset követelményeket is megkövetelhetnek!). A kötelező visszavásárlásról szóló rendelet és az ellentételezéssel kapcsolatos egyéb információk elérhetőek a Nemzetközi Együttműködési Hatóság honlapján, angol nyelven. Ideiglenes és kedvezményes import lehetőségeket ritkán hirdetnek meg az izraeli hatóságok. A kedvezményes import lehetőségeket az országos napilapokban publikálják.

2.2. Különleges vámszabályok és a vámtarifák elektronikus elérhetősége

Amennyiben pontos váminformációra van szüksége a magyar exportőrnek, úgy elsősorban vámügynökök tudnak nagy felelősséggel előkalkulációt biztosítani. A vámtarifák elérhetőek on-line is ( http://www.mof.gov.il/customs/eng/mainpage.htm ), azonban a hivatal nem vállal felelősséget az ott megadott információkért és ritkán frissíti azt (a héber nyelvű változatot folyamatosan frissítik).

A vámtarifa könyv eligazítást ad az egyes termékekkel kapcsolatos egyéb 2.1 pont alatt beszerzendő engedélyekről, valamint a kedvezményes vámtételű kvótákról is. Egyéb besorolási kérdésekkel lehet keresni az izraeli vámhivatalt: Mr. M. A. Knittel, Head of Classification Department, tel.: 972-2-670-3478, fax: 972-2-624-1061. A dömping eljárás alá vont termékekkel kapcsolatosan az Ipari Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium ad felvilágosítást (tel.: 972-2-666-2622, fax: 972-2-666- 2939).

2.3. A magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmények szerint)

 Az árukhoz – a társulási egyezmény által biztosított kedvezményes – vámmentes vámterhek eléréséhez minden esetben rendelkezni kell az EUR1 okmánnyal és eredeti számlával. Mindkétdokumentumban szerepelni kell a gyártó/szállító irányítószámának is. Ez különösen fontos, ha izraeli terméket importálnánk (mert az EU nem ad vámmentes elbírálást a Palesztin Hatóság területén - izraeli cégek által gyártott - termékekre).

A szükséges dokumentumok megtalálhatók az egyezmény mellékleteiben (eu israel association agreement).

A bemutatókra/vásárokra küldött termékek az ATA Carnet dokumentummal behozhatóak Izraelbe, annak szabályai szerint.

2.4. Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények (pl. elektronikus cikkek, fogyasztási és élelmiszeripari cikkek).

Különleges engedélyek – a különleges, termékkörhöz kötött engedélyeket a termékek nagy százalékában meg kell szerezni, azonban az engedélyező hatóságok köre meglehetősen jól
körülhatárolható. Általánosságban elmondható, hogy az engedélyeket az ágazati minisztériumok adják ki az importőrök számára. Egészségügyi Minisztérium (gyógyszerek, kozmetikumok stb.), Mezőgazdasági Minisztérium (állati- és növényi eredetű termékek), Közlekedési Minisztérium (pl. járművek és alkatrészei), Ipari Kereskedelmi Távközlési és Munkaügyi Minisztérium (távközlési és ipari termékek).

Amennyiben az importőr az élelmiszereket a kóser bolthálózatokban kívánja értékesíteni az importkor szükséges a kósersági igazolással igazolni, hogy a termék megfelel a vallási előírásoknak. A zsidó vallásnak számos irányzata van, a hazánkban legnagyobb közösséggel és intézményekkel rendelkező vallási irányzat, a „neológ” közösség, kósersági tanúsítványa nem elfogadott Izraelben. Erre csak a Magyarországi Ortodox hitközség által kiállított (vagy egyéb külföldi ortodox kósersági felügyelet) tanúsítvány alkalmas. Az így behozott áru „kóser” feliratozását az izraeli országos főrabbinátus engedélyezi. További információ a kóserság kérdésében a külképviseleten kapható.

A forgalomba hozandó terméknek minden körülmények között meg kell felelnie az izraeli nemzeti szabványnak. A termékeket veszélyesség szerint öt csoportba sorolják. Számos európai minőségi tanúsítványt elfogadnak laboratóriumi vizsgálatok nélkül is. Ugyanakkor a magyar szabványok nem feltétlenül elégségesek az izraeli hatóságok számára. A minőségi tanúsítványokkal és a laboratóriumi vizsgálatokkal ugyanakkor csak egy intézet foglalkozik, a Standard Institution of Israel.

2.5. Szellemi termékek és szerzői jogok védelme

Az izraeli szabályozás a területen WTO konform, de nem áll összhangban az EU és az USA jogrendjével. Az ország OECD csatlakozásával kompromisszum született a kérdéskörben, de az új jogszabályok még nem születtek meg.

A szabadalmak bejegyzésének gyakorlati tudnivalói: az izraeli szabadalmi eljárás főbb vonalaiban megegyezik a nemzetközileg elfogadott eljárásrenddel. A legfontosabb különbség, amely egyben megvilágítja a felfogásbeli különbözőségeket, hogy az izraeli Szabadalmi Hivatal az Igazságügy Minisztérium szerves részeként működik. Ennek megfelelően az izraeli hatóságok alapvetően jogi aktusként kezelik a szabadalmak és védjegyek ügyét. A felfogásból adódó különbözőség az eljárásokban alapvetően különböző mechanizmust épített ki. A hivatal csak és kizárólag a szabadalmi joggal foglalkozó (és a hivatal által akkreditált) ügyvédek által fogadja el a kérelmeket. A szabadalmi joggal foglalkozó engedélyezett ügyvédek listája elérhető a hivatal honlapján (angol nyelven). Az Igazságügy Minisztérium – Szabadalmi Hivatala és annak internetes oldalai on-line böngészést tesznek lehetővé mind a védjegy adatbázisban, mind a szabadalmi adatbázisban. A Hivatal alapvetően funkcionális szervezeti egységekre tagozódik, amelyek a követezőek:

- szabadalmi divízió
- formatervezés divízió (design)
- védjegy divízió
- PCT divízió

Védjegyekről: az izraeli szabályozást az 1972-ben módosított Védjegyekről Szóló Rendelet határozza meg.
Izrael a következő területekkel foglalkozó nemzetközi egyezmények aláírója:
-Párizsi konvenció az iparjogvédelemről
-Madridi egyezmény a helytelen származási jel megelőzéséről
-Nizzai egyezmény a termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról
-Lisszaboni Egyezmény a származás megjelölésének védelméről

A szabadalmakkal kapcsolatos törvényi szabályozást az 1967-es szabadalmakról szóló törvény jelenti. Normál eljárásként a bejegyzett szabadalmakat 20 évig védi oltalom. A szabadalmak bejegyzéséhez, a már említettek szerint, szabadalmi jogász szükséges, mert a hivatal csak a rajtuk keresztül, szabályszerűen benyújtott kérelmeket fogadja be. A hivatal részéről a szakterületen jártas szakember („examiner”) vizsgálja meg a szabadalmat és bírálja azt el. A hivatali szakember vizsgálatát és a döntését a hivatal vezetője jóváhagyja, vagy felülbírálja.

A PCT megszerzése előtt az izraeli szabadalmi oltalom megszerzése szükséges. Ennek birtokában lehet folyamodni a PCT divízióhoz a szabadalmi eljárás folytatásához. Az Izraeli Szerzői Jogokról szóló törvény szabályozza az irodalmi, zenei, művészeti alkotások védelmét. Ez a törvény szabályozza a szoftverek védelmét is. Az általános szabályozás az alkotó halála után 50 vagy 70 évig védelmezi a szerző jogait.

2.6. Jellemző, illetve javasolt fizetési módok

Az izraeli pénzpiac teljesen liberalizált, a devizamozgások ellenőrzésének utolsó elemei is megszüntetésre kerültek 2003. januárban. A pénzügyi közvetítőnek csak néhány esetben van bejelentési kötelezettsége a Deviza Biztos felé (controller of foreign currency), és ezen esetek nem érintik a kereskedelmi tranzakciókat és kizárólag a külföldi személyek Izraelben történő tranzakcióival kapcsolatosak. Ennek megfelelően a normál kereskedelmi ügyleteket nem érintik.

Előre Fizetés - a legegyszerűbb és az exportőr számára a legnagyobb biztonságot nyújtó tranzakciós mód az előre fizetés intézménye, ami meglehetősen elterjedt Izraelben. Ebben az esetben az importőr előre fizet és az exportőr a kifizetés teljesülése után elküldi az árut az importőr számára. A módszer természetesen az importőrnek komoly kockázatot jelent, azonban megbízható szállítók esetén gyakran alkalmazzák az egyszerűsége miatt.

Akkreditív - Letter of Credit (LC) – a világon a legelterjedtebb formája a külkereskedelmi ügyletek pénzügyi lebonyolításának. A visszavonhatatlan (irrevocable) akkreditív kétségtelenül a legoptimálisabb és a legnagyobb biztonságot nyújtó lebonyolítási forma mindkét tranzakciós fél számára. Jelentős problémája az, hogy bizonyosan a legdrágább kifizetési forma, valamint komoly adminisztrációs készséget igényel a felektől. Szerződésben az akkreditív pontos feltételeit érdemes rögzíteni a későbbi problémák elkerülése végett. Izraelben az importőrök többsége hajlandó és képes akkreditívet nyitni. Azonban tudomásul kell venni, hogy jelentős versenyben kell megállni a helyüket az exportőrnek, a fizetési konstrukció szintén a verseny részét képezi olyan javak esetén, amelyben éles a konkurenciaharc. A költségeket általában az importőr viseli, azonban a költség megosztásáról a felek meg tudnak állapodni.

Bankgarancia – a relációban kevésbé általános, mint az akkreditív. Az első és legfontosabb oka, hogy a bankok általában lekötik az importőr számláján az összeget és ezzel nehezítik annak üzletmenetét. A biztosítékként beszámítható jelzálogbejegyzés is körülményes és drága Izraelben.

Nyílt számla – ez a fizetési mód egyértelműen az importőrnek kedvező, hiszen az exportőr elküldi az árut a számlával az importőr megrendelése alapján és az áru kézhez kapása után, a szerződéses feltételeknek megfelelően kiegyenlíti a számlát. Ez a fizetés természetesen az importőr érdeke, azonban semmiképpen nem tanácsos ilyen feltételekkel Izraelbe szállítani, mert a fizetési hajlandóság nem mindig megfelelő. Az Izraelből származó áruk esetén az exportőr biztosíthatja a tranzakciót az Izraeli Export Biztosítónál, azonban a magyar cégek jelentős része az alacsony törzstőke miatt nem elfogadható a biztosítótársaság számára.

A fent említett fizetési formákat gyakran kombinálják egymással, azaz a fizetés egyes részeit különböző technikák alkalmazásával oldják meg. Az inkasszó használata nem elterjedt forma a két ország között, mert igazából nem jelent biztos megoldást az exportőr számára.

Export-hitel biztosítás - a MEHIB biztosítási konstrukciója nem kezeli különös kockázattal az izraeli relációt. Azon exportőrök esetén, amelyek biztosítják a teljes exportjukat (az éves volument egyben), nem jelent problémát számukra az izraeli kiszállítás, mert a biztosítás mellékleteiben Izrael is szerepel. Természetesen a biztosító minden vevőt egyedileg megvizsgál és amennyiben a vevő elfogadható, akkor számára egyedi, a kockázat mértékének megfelelő export limitet határoz meg. Mindez a két évnél rövidebb fizetési határidejű és a magánvevők esetén történő ügyletek esetére igaz. Önkormányzatok állami szervek, állami vállalatok esetén a biztosító politikai kockázatot határoz meg. Gyakran visszavonhatatlan LC esetén is érdemes bevonni a biztosításba az adott vevőt, az adminisztrációs hiányosságok és hibák esetén jelentkező nemfizetés esetére.

2.7. A piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák

Izrael régóta piacgazdaság, ennek megfelelően a disztribúciós csatornák kialakultak és megalapozott, jelentős pozíciókkal bíró kereskedővállalatokat találhatunk. Az országban még mindig van tradíciója a közvetítő kereskedelemnek. Bevett szokás és gyakorlat, hogy az exportőröket közvetítőcégek vagy egyéni ügynökök képviselik. Ezzel a módszerrel a gyári képviselet költségeit jelentősen csökkentve juthatunk állandó képviselethez. Teljesen elfogadott, hogy ezek a cégek jutalékért vagy - kezdetben - egy havi fix összeggel kiegészített juttatásért képviselnek gyártókat.

Szinte bármelyik területen találhatunk számos nagy gyakorlattal rendelkező importőrt, aki az adott termékcsoporttal régóta foglalkozik. Azon importőrök, amelyek egy adott márkát exkluzívan képviselnek, szerződéseik miatt nem mindig képesek újabb versenytársak termékeit befogadni, azonban szinte biztosak lehetünk benne, hogy fogadni fognak minket. Az izraeliek nagyon gyorsan hajlandóak váltani, amennyiben meggyőző ajánlatot tudunk tenni. A beszállítókkal tartó jó kapcsolat egészen addig tart, amíg jobb beszállító nem jelentkezik. Ez természetesen a saját kárunkra is igaz,ezért a piac folyamatos figyelése nagyon fontos.

Az izraeli piac sok szempontból speciális, gyakorlatilag „szigetországnak” tekinthető, hiszen a kereskedelem a legutóbbi időkig szinte lehetetlen volt a környező országokkal. Ennek megfelelően Izraelben az ország méreteihez képest viszonylag jelentős gyártó és szolgáltatóvállalatok alakultak ki, amelyek magánkézben vannak.

A dokumentum tovább olvasható PDF formátumban. Megnyitás itt.


Ajánlott oldalak