Az alig 7,1 millió lakosú Izraelben, amely nem rendelkezik természeti kincsekkel, területének felét sivatag borítja és folyamatosan hadiállapotban van, az Egyesült Államokat és Kínát leszámítva a legtöbb induló technológiai vállalkozás – ún. start-up cég – születik. Az amerikai technológiai tőzsdén (NASDAQ) több izraeli cég van bejegyezve, mint amennyi dél-koreai, japán, szingapúri és európai együttvéve.
Izrael gazdaságának legdinamikusabban fejlődő ágazata a high-tech szektor. Már az előző évezred végén megkezdődött az a folyamat, aminek köszönhetően a legnagyobb high-tech multinacionális cégek, mint az Intel, a Motorola, az IBM, a Microsoft vagy a Cisco Izraelbe telepítették kutatásfejlesztési bázisukat. A high-tech cégek a válság előtt egy évben 1,1 milliárd dollárnál több tőkét vonzottak, a cégeladások értéke meghaladta a 3,2 milliárd dollárt. És akkor még nem beszéltünk a csúcstranzakcióról, amikor a HP megvette a Mercury szoftvercéget 4,5 milliárdért.
A technológiai iparág motorjainak elsősorban azok a kisebb, K+F-t végző start-up cégek számítanak, amelyek indulásukkor és működésük első két évében jelentős állami támogatásra is számíthatnak. Az izraeli vezetés felismerte, hogy amennyiben nem nyújt megfelelő táptalajt a kezdeti ötleteknek, azok nem fejlődhetnek gyümölcsöző vállalkozásokká, így nem lesz exporttermékük. Komoly figyelmet szentelnek a feltörekvő technológiai kisvállalkozásoknak, amelyek a fiatalok számára a kitörés és a bizonyítás lehetőségét nyújtják, míg az állam számára biztosítják az új iparágban rejlő lehetőségek kiaknázását.
Angyali befektetők
Magyarországon is vannak olyan cégek, amelyek a versenyképes ötleteket felkarolják és segítenek sikeres vállalkozást formálni belőle. Az első egyik ilyen cég, a Day One Capital munkatársa, Pásztor Aurél szerint itthon is működképes rendszert lehetne építeni állami szerepvállalással a start-up vállalkozások támogatására. Ugyan elérhetők most is állami támogatások, mint az Új Széchenyi-terv Kockázati Tőke Programjai, vagy az uniós Jeremie források, de a start up-ok esetében nem igazán megfelelőek az ilyen jellegű pályázatok. “Nagyon kötöttek, előre ki kell dolgozni az adott termékhez kapcsolódóan mindent, holott egy start up-nál lehet, hogy útközben derül ki, hogy valójában az ötletnek csak egy része megvalósítható, vagy csak másként. Így folyamatos ötletelésre és rugalmasságra van szükség” – mondja Pásztor. Azért nagyon sikeresek az inkubátorházak Izraelben, mert megfelelő szakemberek segítik és támogatják az ötlet kivitelezését.
Erős állami szerepvállalás
Az izraeli kormányzat jelentős szerepet játszik abban, hogy a vállalkozások számára megfelelő feltételeket teremtsen. A kormányzat vállalkozástámogatási politikájának alapját a K+F tevékenységek és a start-up vállalkozások támogatása jelenti.
Az Ipari, Kereskedelmi és Munkaügyi Minisztérium ún. Chief Scientist irodája kezeli és gyakorolja a felügyeletet az ipari innovációs kutatási és fejlesztési projektekre fordítható állami alapok fölött. Ezek az alapok fedezik általában a kutatási projektek költségének a 66-90 százalékát. A sikeres projektek a vállalatok értékesítéséhez vezetnek, aminek köszönhetően a támogatási összeget vissza tudják fizetni az OCS (Office of Chief Scientist) részére. Az OSC együttműködik a többi minisztériummal (melyekben szintén van egy-egy K+F-et támogató osztály), valamint külföldi államokkal, amikor közös projektek lehetőségéről van szó. A kormányzati politika és az OCS tevékenysége olyan befektetési környezetet teremtett, ami nemzetközi vállalatok százait vonzotta az országba.
A támogatási politika rendkívül sokrétű: van olyan ügynökség (MOTIMOP), melynek olyan széles adatbázisa van, hogy a segítségével az ipari K+F területén tevékenykedő szinte összes céghez kapcsolatot lehet találni, és segíti is az ipar és ezen cégek együttműködését. A Bi-National Alapok nemzetközi együttműködéseket támogatnak két ország között. A BIRD kifejezetten amerikai cégekkel való együttműködést támogatja, a BRITECH (Britain-Israel Industrial R&D) pedig a brit-izraeli kapcsolatokat. De hasonló megállapodása van Izraelnek Szingapúrral, Dél-Koreával és Kanadával is.
A Technológiai Inkubátor Programot a 90-es évek elején vezették be, és nyitott valamennyi kezdő izraeli vállalkozás támogatására. A cél, hogy két év alatt valamilyen kockázati- vagy egyéb tőkebefektetési fázisig jussanak el a támogatásban részt vevők. A TNUFA Programban egyéni feltalálók és induló cégek pályázhatnak szabadalmi bejelentés elkészítésére, a műszaki és piaci megvalósíthatóságok felmérésére, a prototípus elkészítésére. A Heznek program célja a befektetésösztönzés és az új start-up vállalkozások számának növelése. A támogatás a jóváhagyott munkaprogram maximum ötven százalékára terjedhet ki (az előzőek akár a 90 százalékára is), viszont a befektető vételi opcióval rendelkezik az állami rész felett az első hét év alatt. A Magnet, Mini-magnet és Nofar programok új technológiák kifejlesztését és gyakorlatba ültetését, oktatók kutatásait segíti, egyetemi és ipari partnerek együttműködésében. Kiemelt területek az őssejtkutatás és a 4. generációs celluláris telefontechnológiák.
